A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sütireceptek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sütireceptek. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. október 21., hétfő

Pihentető olvasmányaim

Az elmúlt napokban sok különböző témájú cikket olvastam, spanyolból és angolból fordítgattam, mert készülődik a Montevideo Hírmondója című lapom 3. száma. Annyifelé kellett figyelnem, hogy halálosan elfáradtam, és minden ihlet elhagyott. Ilyenkor könnyed olvasmányra van szükség!

Mivel foglalkoztatott a gasztrománcok témája, kerestem egy írót, aki cukrászda-krimiket ír. Joanne Fluke hősnőjéről van szó, eddig 15 könyvet sikerült a sorozatból megszereznem, ebből az első nyolcat magyarul, a többit angolul. Az éjszakáimat így sikerült az önjelölt detektív és profi sütigyártó Hannah Swensen társaságában eltöltenem. Tényleg kikapcsolódás volt, bár a történetek egyértelműen bugyuták. 

Bár a jelenkori minnesotai kisvárosban játszódó történet-folyam egyértelműen amerikai szemléletet tükröz, az alaphelyzet olyan, mintha az időben visszatérnénk az európai XVIII-XIX. századhoz. Álszemérmes, álerkölcsös, pletykaéhes, kotnyeleskedő szereplői nem tűnnek hús-vér embereknek, a hősnő - már a kilencedik kötetnél tartok! - még mindig nem tudja eldönteni, melyik kérőjének mondjon boldogító igent, és a fickók egymásra licitálva, mindemellett egymással barátságban, kart karba öltve küzdenek a kegyeiért. Mindkettőjükkel "jár", mindkettőjük tudtával és egyetértésével. Na ez így nem kóser! Én nem ismerek ilyen férfit, nemhogy kettőt, egyet sem! Fordítva inkább el tudnám képzelni a dolgot. Amellett az biztos, hogy ha a kettő közül évekig nem tudok választani, akkor egyiküket sem szeretem annyira, hogy egy életet el akarjak vele tölteni. És ez a könyvbeli nyüglődés fárasztó.

A gyilkosságok előre megjósolhatók, még élnek az áldozatok, amikor biztosan tudni, hogy azok lesznek nemsokára. És azt is előre tudni, hogy ki fogja őket megölni. Szóval nem egy Mrs Marple.

A mű értéke a humor, a sikerült párbeszédek sokasága, bár nem mindenkor. És a receptek! Ki is próbáltam néhányat, nagyon fincsik lettek! Már maga ez a tény érdemessé teszi az olvasásra a könyveket.

Összességében jól jártam, egyrészt a sütikkel, másrészt azzal, hogy nem egy Tolsztoj, nem kell nagyon feszülten odafigyelni a szövegre, pihentető és kacagtató olvasmány, ha el tudunk tekinteni az ostoba amerikai csöpögős és melodramatikus blődségektől.